Az 1972-ben az Amerikai Egyesült Államokban megalakított Safari Club International (SCI) ma a világ legnagyobb nemzetközi, önkéntes alapon létrejött vadászati szervezete. Megálmodója és alapítója C. J. McElroy (1913-2002), a világ valaha élt egyik legnagyobb vadásza, aki 6 kontinens közel 40 országában vadászott, egyedül Afrikában több mint 70 alkalommal.

Az SCI, mint független nemzetközi szervezet számos programmal tevékeny szerepet vállal a világ vadállományának megóvásában és az ebben közreműködő vadászok érdekeinek védelmében. Szerte a világban felvállalja a fiataloknak a természet szeretetére való nevelését, a vadászati kultúra bemutatását és tanítását. Alapítványa (Safari Club International Foundation, SCIF) révén csupán 2000 óta 140 millió dollárral támogatta a vadfajok védelmét, a felnövő generációk oktatását, illetve szervezett humanitárius akciókat a világ számos pontján.

Mintegy 36 országban, köztük hazánkban is működik nemzeti szervezete, a teljes tagság létszáma meghaladja a 60.000 főt, melyek közel 190 regionális szervezetben (Chapter) fejtik ki tevékenységüket. A magyarországi szervezetet 2005. június 2-án a Vajdahunyad-várban, Budapesten alapítottuk Hídvégi Béla nemzetközi hírű magyar vadász kezdeményezésére, aki első elnökünk és örökös tiszteletbeli elnökünk. Szervezetünk Európában az egyik legnagyobb taglétszámú chapter, nemzetközi hírnevünket megalapozta az, hogy 2009-ben elnyertük „Az év nemzetközi Chaptere (tagegyesülete)” és a 2010-ben a Nimród Safari Magazinért a „Legjobb Chapter Magazin” díjakat is.

Iniciálói voltunk a Nemzeti Vadászati Kerekasztal megalapításának és ezen újszerű vadászati-vadgazdálkodási kezdeményezés gesztor-szervezeteként működünk.
A Safari Club International magyarországi szervezete a megalakuláskor célul tűzte ki, hogy:

  • Tevékenységét a magyar és az egyetemes vadászati kultúra öregbítésének szenteli és igyekszik utat mutatni a sportág minden kedvelőjének a vadászatban rejlő igazi értékek és tradíciók felé.
  • Szeretnénk a hazai és nemzetközi tapasztalatainkat átadni más vadászoknak, a fiatalokat megtanítani a vad szeretetére, az etikus és természet fennmaradásával összhangban álló vadászatra.
  • Képviselni kívánjuk a magyar vadászat hagyományait, értékeit, a vadállomány és a hazai vadászok érdekeit a nemzetközi fórumokon és az SCI világszervezetében.
  • Tevékeny szerepet kívánunk játszani a vadászatról kialakult közvélemény javításában, önálló, független véleményünk hangoztatásával.
  • Harcolunk a vadászat és a hozzákapcsolódó szolgáltatások minőségének folyamatos javításáért.

A hazai szervezet fenti célkitűzéseket olyan aktív klubélet keretében valósítja meg, ahol minden klubtag megtalálhatja a számára érdekes programokat, ismereteket. Klubtagjaink felajánlásainak segítségével rendszeresen tartunk kihelyezett klubnapokat, ahol egész napos program keretében ismerkedhetnek az adott térség vadászatával, vadgazdálkodásával és egymással klubtagjaink. Fő támogatói és szerzői vagyunk klubtagjaink révén Európa egyik legszínvonalasabb vadászati és vadvédelmi szakfolyóiratának, a 2007 óta negyedévente megjelenő Nimród Safari magazinnak. Rendszeresen tartott klubdélutánjainkon érdekes emberek izgalmas előadásait hallgathatjuk és vitathatjuk meg a hazai és nemzetközi vadászatról, vadgazdálkodásról, trófeák kikészítéséről és behozatalának lebonyolításáról, vadászfegyverekről, a vadászati kultúra és etika gondjairól, történetéről, stb.

Lehetőségeinkhez mérten támogatunk minden olyan kezdeményezést, mely a vadászat-vadgazdálkodás értékmegőrzését, a vadászati kultúra erősítését jelenti (pl. könyvkiadás, szoboravatás, vadvédelmi programok stb.)
Évente egy alkalommal ünnepélyes keretek között, az ország legszebb pontjain álló szállodákban szervezett Gálavacsora keretében adjuk át az év hazai és nemzetközi trófeadíját, melyre klubtagjaink pályázhatnak. Ugyancsak alapítói voltunk a „Hungarian Big Five”, azaz „Magyar Ötös” díjnak, melyre azok a vadászok pályázhatnak, akik a hazai öt nagyvadfaj egy-egy trófeás példányát ejtették el.
Ifjúsági tagozatunk (Nimród Apród Klub) keretein belül gyermekeink, unokáink játékos formában ismerkedhetnek meg a természettel, a vadfajokkal, a vadászattal, és nem utolsósorban egymással is.
Évente 2-3 alkalommal a Klub tagjai számára szervezett apróvad- és nagyvadvadászatok keretében mélyítjük el a vadászbarátságot tagjaink között, hiszen a közös élmények, a közös vadászat, a fehér asztal örömei együtt formálják és erősítik összetartozásunkat.

A Safari Club International Közép-magyarországi Egyesülete politikamentes nyitott szervezet. Tagja bárki lehet, aki elfogadja a szervezet célkitűzéseit és megszerzi két klubtag ajánlását.

SAFARI CLUB INTERNATIONAL KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLYA

Az egyesület jelen alapszabályhoz mellékletként, külön íven csatolt tagjegyzék szerinti tagjai az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény); a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései figyelembe vételével a Safari Club Inernational Közép-magyarországi Egyesülete alapszabályának módosítását, és az alapszabály egységes, új szövegét 2016. március 19-én az alábbiak szerint állapították meg:

PREAMBULUM

Az alapítók, elfogadva a Safari Club lnternational célkitűzéseit, hazai és nemzetközi tevékenységükkel csatlakozva a vadászok nagy nemzetközi szervezetének küldetéséhez, egyesületet hoznak létre.

Az egyesület céljainak megvalósításában

  1. a) a legmagasabb szakmai és erkölcsi mércét tűzi maga és tagsága elé;
  2. b) készséggel együttműködik minden olyan hazai és nemzetközi szervezettel, amelyek hasonló nemes célok érdekében jogszerűen tevékenykednek;
  3. c) nem törekszik semmilyen kizárólagos szerepre, hegemóniára;
  4. d) politikai pártoktól független, a társadalmi esélyegyenlőségi normákat tiszteletben tartja.
  5. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  • § Az egyesület neve és székhelye

(1) Az egyesület neve: Safari Club lnternational Közép-magyarországi Egyesülete, rövidítése: SCl-KME.

(2) Az egyesület angol neve: Safari Club lnternatinal Central Hungarian Chapter.

(3) Az egyesület székhelye és levelezési címe: 1014 Budapest, Országház u. 5.

(4) Az egyesület bélyegzője kör alakú, benne jobbra néző, lépő hím oroszlán, mögötte maszáj pajzs, amely vízszintesen három részre osztott, felül piros, középen fehér, alul zöld színű, a pajzs mögött két, egymást keresztező lándzsa áll. A felirat körben helyezkedik el, felül „Safari Club International”, alul „Central Hungarian Chapter”. A bélyegző lenyomata:

  • § Az egyesület jogállása

(1) Az egyesület a jelen alapszabályban meghatározott célok megvalósítására a magyar egyesülési jog alapján létrehozott, az alapítók által meghatározott önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amely a jelen alapszabályban meghatározott tartós közös célra alakult.

(2) Az egyesület önálló jogi személy.

  • § Az egyesület céljai

(1) A vadászat rangjának és társadalmi elismertségének növelése.

(2) A cél megvalósítása érdekében az egyesület feladatai különösen:

    1. a) Az általános vadászati kultúra terjesztése és a magyar vadászati hagyományok ápolása.
    2. b) A természeti környezet értékeinek, ezen belül kiemelten a vadállománynak és a vad élőhelyének védelme, fejlesztése.
    3. c) A tagok vadászati érdekeinek szolgálata és érvényesítése.
    4. d) Szakmai segítség biztosítása az egyesület tagjainak a külföldi vadászatokhoz (felkészülés, tapasztalatok átadása, trófeabírálat, fajismeret stb.)
    5. e) A tagok vadászattal kapcsolatos tevékenységének elismerése, jutalmazása.
    6. § Az egyesület működése és tevékenységei

(1) Az egyesület működése a 3. §-ban megjelölt célokat szolgálja, a jogszabályokkal, az SCI elveivel és gyakorlatával, és az általános erkölcsi normákkal összhangban álló, a közgyűlés által elfogadott szabályok és eljárások alapján.

(2) Az egyesület tevékenységét a tagok és a választott testületek végzik a működési szabályoknak megfelelően.

(3) Az egyesület a közös érdekek alapján együttműködik a céljainak megvalósítását elősegítő más, jogszerűen működő szervezetekkel, társulásokkal, kivéve a kifejezetten politikai irányultságú szervezeteket.

(4) Az egyesület tevékenységének fő elemei:

      1. a) Az egyesület céljait szolgáló érdekérvényesítő munka.
      2. b) Oktató és tanácsadó programok bonyolítása.
      3. e) Aktív részvétel a hazai és nemzetközi vadászati közéletben, rendezvények szervezése.
      4. d) Időszakos és eseti kiadványok közzététele.
      5. e) Honlap létrehozása és folyamatos működtetése.

(5) Az egyesület a gazdálkodása során keletkező bevételeit a kizárólag a jelen alapszabályban meghatározott célok megvalósítására fordítja.

  • FEJEZET
  • A TAGSÁGI VISZONY, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

  • § A tagság feltétele
  • (1) Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki

  • a) az alapszabály rendelkezéseit és az egyesület célkitűzéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja;
  • b) az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére, illetve a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítésére.
  • (2) Az egyesületi tagság formái:

  • a) rendes tagság;
  • b) örökös tagság;
  • e) tiszteletbeli tagság.
  • § Tagok felvétele
  • (1) Az egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. Az egyesületbe belépni kívánó jelöltnek rendelkeznie kell továbbá az egyesület két tagjának a jelölt felvételét támogató, ajánló nyilatkozatával. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az egyesület tagságában.

    (2) A belépési nyilatkozatot a tagnak az egyesület elnökségére kell benyújtani. A kérelmet az elnökség a kérelem benyújtását követő rendes ülésén fogadja el, ezt követően a belépő tagot nyilvántartásba veszi és adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

  • § Tagsági viszony megszűnése
  • (1) A tagsági viszony megszűnik:

  • a) a tag halálával;
  • b) a tag kilépésével;
  • e) a tag kizárásával;
  • d) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
  • e) az egyesület megszűnésével.
  • (2) A tagsági jogviszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

    (3) A kilépési szándékot az elnökséghez címzetten írásban kell bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az elnökség a soron következő közgyűlésen tájékoztatja a jelenlevőket a lemondott tag személyéről és a lemondás elfogadásra kerül.

    (4) A tagsági viszony felmondására akkor kerülhet sor, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, ebben az esetben az egyesület a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel, írásban felmondhatja. A felmondásról első fokon az elnökség dönt, melyről tájékoztatja a közgyűlést. A határozat ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni, a fellebbezésnek halasztó hatálya van.

    (5) Felmondható a tagsági viszonya annak a tagnak, aki az előírt tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából három hónapja – ismételt írásbeli felszólítás ellenére – nem tett eleget.

    (6) A kizárásról és felmondásról hozott határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni az érintett tagnak, egyúttal a határozatban fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a közgyűléshez címzett, de az elnökséghez benyújtott fellebbezést terjeszthet elő. A közgyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül – ha a döntést törvénysértőnek tartja – keresetet nyújthat be a bírósághoz.

    (7) A közgyűlés titkos, minősített (kétharmados) szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, az egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít, az erre történő írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 30 napos határidő eredménytelen eltelte után. A tag kizárására irányuló eljárás az egyesület tagjai legalább 10%-ának az elnökséghez benyújtott, részletes, indokolással ellátott indítványa alapján kezdeményezhető. A kizárásra irányuló indítvány alapján az egyesület köteles 30 napon belül rendkívüli közgyűlést tartani, amelyen a kizárásra okot adó körülmények érdemi vizsgálata szabályszerűen megtörténik. A kizárás tárgyában döntést hozó közgyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről a kizárást kezdeményező személyeket és a kizárással érintett tagot külön írásbeli meghívóval kell meghívni, a kizárással érintett tagot ezen felül a kizárási ok pontos megjelölésével és azzal a felhívással is, hogy a közgyűlési döntéshozatal előtt a közgyűléshez címzetten érdemi védekezését írásban vagy a közgyűlésen szóban előadhatja, bizonyítékait a közgyűlés elé terjesztheti, ennek elmulasztása esetén a kizárás kérdésében a közgyűlés a rendelkezésekre álló adatok alapján dönt. A tag a kizárást kimondó határozattal szemben a tudomására jutástól számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, a határozat megtámadása azonban a kizárás végrehajtását nem gátolja.

  • § Az egyesületi tag jogai
  • (1) Az egyesület tagja

        1. a) jogosult a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok és határozatok megtartásával részt venni az egyesület életében és az egyesület közgyűlésének munkájában;
        2. b) jogosult tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolni a közgyűlésen;
        3. e) kizáró ok hiányában bármely társasági tisztségre választhat és megválasztható;
        4. d) részt vehet az egyesület ülésein, rendezvényein és az egyesület feladatainak meghatározásában;
        5. e) igénybe veheti az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat és kedvezményeket;
        6. f) jogosult a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kapni;
        7. g) az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén – az egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet;
        8. h) jogosult az egyesület eszközeit a vonatkozó szabályoknak megfelelően használni;
        9. i) az egyesület logóját használhatja.
        10. (2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

          (3) A tagsági jogok nem örökölhetők.

        11. § Az egyesületi tag kötelezettségei
        12. Az egyesület tagja köteles:

        13. a) Az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az egyesület szerveinek határozatait betartani.
        14. b) Teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és tőle elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, részt venni az egyesület működésében.
        15. e) A közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat – amelynek mértéke jogi személy tag esetén a természetes személy tag által fizetendő mindenkori tagdíj másfélszerese – késedelem nélkül befizetni. A mindenkori tagdíj tartalmazza a SCI nemzetközi tagsági díját is. A tagdíjat évente legkésőbb március 31-ig egy összegben kell megfizetni. Új tag belépése esetén, amennyiben a belépés időpontja a tárgyév második felére esik, akkor a belépő az éves tagdíj 50%-ának megfizetésére kötelezendő.
        16. d) Az egyesületi közös vagyont megóvni, részt venni annak gyarapításában.
        17. e) Az egyesület jó hírnevét megőrizni, viselkedésével azt öregbíteni.
        18. 9/A. § Örökös tagság

          (1) Az örökös tagság megváltásának díja egyszeri 500.000.-Ft befizetése. Az örökös tag mentesül a további éves tagdíjfizetésének kötelezettsége alól. Az örökös tagság díja nem tartalmazza a nemzetközi tagdíjat.

          (2) Az örökös tagság adományozható is olyan SCI tagoknak, akik:

        19. a) életpályájukkal közelismerést élveznek, és ezzel az egyesület jó hírét öregbítik;
        20. b) tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak az egyesület céljainak megvalósításához.
        21. (3) Az örökös tagság adományozásáról az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés dönt.

          9/B. § Tiszteletbeli tagság

          (1) Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az elnökség felkérése alapján – az a személy, aki az egyesület érdekében legalább 5 éve végzett kimagasló tevékenységével elismerésre méltó érdemeket szerzett, és ezáltal az egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

          (2) A tiszteletbeli tagok az egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, egyebekben jogai megegyeznek a rendes tagokéval. A tiszteletbeli tag mentesül az egyesületi rendes tag kötelezettségei, így a tagdíj fizetésének kötelezettsége alól.

          (3) Tiszteletbeli tag felvételéről az elnökség dönt.

          Ill. FEJEZET

          AZ EGYESÜLET VEZETŐ SZERVEI

        22. § A közgyűlés
        23. (1) Az egyesület legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés ülései nem nyilvánosak.

          (2) Az egyesület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart közgyűlést (rendes közgyűlés)

          (3) Ezen kívül össze kell hívni a közgyűlést:

        24. a) az elnökség határozata alapján;
        25. b) az ellenőrző bizottság kezdeményezésére;
        26. c) a tagok legalább egyharmadának kérelmére, amelyben megjelölik az összehívás okát és célját;
        27. d) ha a Bíróság elrendeli (rendkívüli közgyűlés).
        28. (4) közgyűlést az egyesület elnöksége írásbeli meghívóval, a hely és időpont megjelölésével, valamint a napirend megjelölésével akként hívja össze, hogy a tag a meghívót a közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal kézhez kapja.

          (5) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított három napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni, ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

          (6) Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

          (7) A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

          (8) A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon, tisztségviselőkön kívül csak a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

          (9) Kötelező a közgyűlés összehívása a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

        29. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
        30. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
        31. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
        32. A fentiek alapján kötelezően összehívandó közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

          (10) A közgyűlést az elnök, akadályoztatás esetén az elnökség egyik tagja vezeti le, vagy az a személy, akit a közgyűlés erre a tisztre többségi szavazással megbíz.

          (11) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláír, valamint két egyesületi tag hitelesít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az előterjesztéseket, javaslatokat, a felszólalások lényegét, a szavazásra feltett kérdéseket, a szavazás módját és eredményét (a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve az érintett kérelmére személyét), valamint a közgyűlési döntések tartalmát (szó szerinti megfogalmazását), időpontját és hatályát.

          (12) A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az elnökség látja el. A határozatok nyilvántartásának (határozatok könyve) tartalmaznia kell a közgyűlés döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha az érintett kérte,a személyét is). A közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén kifüggeszti.

          (13) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a szavazásra jogosult tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

          (14) Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, új meghívó kiküldésével, a tizenöt napon belüli időpontra ismételten összehívott közgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha az eredeti meghívó az újbóli összehívás lehetőségét, annak konkrét időpontját tartalmazza. A megismételt közgyűlésről szóló értesítésnek, meghívónak külön, kiemelten tartalmaznia kell, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlésen a napirend kiegészítésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, csak az eredetileg közölt napirendi pontokat lehet megtárgyalni. A megismételt közgyűlésen a határozat meghozatalához azonban – ha a tagok fele ebben az esetben sem jelent meg – a jelenlévő tagok kétharmad részének egyetértő szavazata szükséges. Határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen tisztségviselő választást nem lehet tartani akkor sem, ha az eredeti napirenden ez szerepelt.

          (15) A közgyűlés határozatait eltérő rendelkezés hiányában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. A közgyűlés törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

          (16) Az alapszabály módosításához, egyesületi tag kizárásához, tisztségviselők (elnök, elnökség tagjai, ellenőrző bizottság tagjai) megválasztásához és visszahívásához, továbbá az egyesület feloszlásának (megszűnésének), illetve más egyesülettel történő egyesülésének kimondásához, valamint a jelen alapszabályban ekként meghatározott egyéb döntések meghozatalához a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.

          (17) Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. A közgyűlés a tisztségviselőket (elnök, elnökség tagjai, ellenőrző bizottság tagjai) minden esetben titkos szavazással választja meg.

          (18) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) 1. pont] vagy élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott juttatás.

          (19) A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van, szavazni csak személyesen lehet.

        33. § A közgyűlés hatásköre
        34. (1) A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

          (2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

        35. a) Az elnökség tagjainak és az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak, valamint az egyesületet a különböző fórumokon képviselő küldötteknek a megválasztása, visszahívása, lemondásának elfogadása, továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségekre történő újraválasztás kiírása.
        36. b) A jelölő bizottság megválasztása.
        37. c) Az egyesület terveinek jóváhagyása, ezen belül az éves költségvetések megállapítása és döntés a költségvetési beszámoló elfogadásáról.
        38. d) Az elnökség és az ellenőrző bizottság éves beszámolójának elfogadása.
        39. e) Az alapszabály és az egyesület más szabályzatainak az elfogadása és módosítása.
        40. f) Az egyesület rendes gazdálkodási körébe nem tartozó, egyébként 2 millió Ft értékhatárt meghaladó ügyekben valamint a közös vagyont érintő kérdésekben a döntés. A 2 millió Ft értékhatárt meg nem haladó ügyekben az elnökség dönt.
        41. g) Az elnökség javaslata szerint meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíj mértékét (természetes személyekre és szervezetekre egyaránt) és megállapítja a kedvezményeket.
        42. h) Az egyesület megszűnésének, egyesülésének, vagy szétválásának elhatározása, nevének megváltoztatása.
        43. i) Határoz az elnökség által előterjesztett fontos, az egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, amelyet az elnökség köteles képviselni; az elnökség előterjesztése alapján megállapítja az egyesület két közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységét valamint meghatározza az egyesületi gazdálkodási tevékenység fő irányait.
        44. j) Elbírálja az elnökség tagsági jogviszony felmondását kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést.
        45. k) Tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat.
        46. l) Dönt a napirend kiegészítése iránti kérelemről, amennyiben az elnökség abban nem döntött, vagy azt elutasította, és a kérelmező kérelmét fenntartja.
        47. m) Dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
        48. § Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervei
        49. (1) A közgyűlésen megválasztott elnökség a társaság ügyvezető, ügyintéző szerve, tagjai (összesen nyolc fő) a társaság vezető tisztségviselői.

          (2) Az egyesület vezető tisztségviselői továbbá az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai.

          (3) Megszűnik a választott tisztségviselő megbízatása

        50. a) lemondással;
        51. b) visszahívással;
        52. c) a tisztségviselő halálával;
        53. d) az egyesület jogutód nélküli megszűnésével;
        54. e) a tisztségviselővel szembeni kizáró ok vagy összeférhetetlenség bekövetkeztével.
        55. (3) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

          (4) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

          (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

          (6) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

          (7) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

        56. § Az elnökség
        57. (1) A nyolctagú elnökség két közgyűlés között általános hatáskörű döntést hozó, végrehajtó-ügyintéző szervként működik. Hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Az elnökség tagjai: az elnök és a hét alelnök.

          (2) Az alelnökök az alábbi egyesületi tevékenységeket irányítják és koordinálják, kizárólagos és egyszemélyi felelősség mellett:

          1.) Külkapcsolatokért felelős alelnök;

          2.) Kormányzati kapcsolatokért és lobby tevékenységért felelős alelnök;

          3.) Klubéletért felelős alelnök;

          4.) Ifjúságért, oktatásért és vadvédelmi programokért felelős alelnök;

          5.) Média kapcsolatokért felelős alelnök;

          6.) Pénzügyekért felelős alelnök;

          7.) A vadászati és trófeakultúra terjesztéséért felelős alelnök;

          (3) Az elnökség tagjai a jelen pont szerinti hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedhetnek, és utasításokat adhatnak. Az elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.

           

          (4) A közgyűlés az elnökség tagjait és az elnököt 2 év határozott időtartamra választja meg. Az elnökség tagjainak megválasztása titkos szavazással történik. Az elnökség tagjai és az elnök a soros tisztújításkor korlátozás nélkül újraválaszthatóak.

          (5) Az elnök és az elnökség tagjainak megválasztásánál az ún. „kislistás” szavazási gyakorlatot kell folytatni. Ennek értelmében minden jelöltet, aki vállalja a jelölést, fel kell írni a szavazólistára. Az a jelölt választatik meg a betöltendő tisztségre, aki a jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapja, feltéve, hogy az adott közgyűlésen leadható szavazatok több, mint felét (50% plusz egy fő) megkapja.

          (6) Amennyiben az első szavazásnál nem minden betöltendő helyre kapja meg a legtöbb szavazatot kapott a jelölt a leadható szavazatok több, mint felét (eredménytelen forduló), úgy a be nem töltött helyre új szavazást kell tartani (második forduló). Amennyiben a második forduló is eredménytelen, úgy harminc napon túli időpontra új közgyűlést kell összehívni, ismételt választási eljárás lebonyolítása érdekében.

          (7) Az elnökség tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az elnökségi tag visszahívására irányuló eljárás az egyesület tagjai legalább egyharmadának a közgyűléshez benyújtott, részletes indokolással ellátott indítványa alapján kezdeményezhető. A visszahívás indokolt esetének minősül, ha az elnökségi tag az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, az elnökség munkáját – és ezáltal az egyesület céljainak megvalósítását – a alapszabályban és az egyesület határozataiban az elnökség, illetve az elnökségi tag számára meghatározott kötelezettségek sorozatos megszegésével vagy figyelmen kívül hagyásával jelentősen veszélyezteti vagy az alapszabályban illetőleg az egyesület határozataiban foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít. Az elnökségi tag visszahívására irányuló indítvány alapján az egyesület köteles 30 napon belül rendkívüli közgyűlést tartani, és az indítvány tárgyában – az elnökségi tag meghallgatásának biztosítását követően – érdemi döntést hozni.

          A tagsági viszony megszűnése esetén a választott tisztség is automatikusan megszűnik.

        58. § Az elnökség ülései
        59. (1) Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább 3 havonta tartja. Az elnökség üléseit az elnök vezeti.

          (2) Az elnökségi ülést az elnök, akadályoztatása esetén két alelnök hívja össze írásban, a napirend egyidejű kézbesítésével, a 10. § (4) pontjában írtak figyelembevételével. Az elnökség köteles megtárgyalni minden olyan kérdést, amelyet bármely elnökségi tag napirendre venni kér.

          (3) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amely a tanácskozások napirendjét, lényegét összefoglalva, a határozatokat szó szerint tartalmazza, valamint a szavazás eredményére (döntést támogatók és ellenzők számaránya, az érintett kérése esetén személye) vonatkozó adatokat tartalmazza. A jegyzőkönyv vezetőjét az elnökség saját tagjai közül választja meg. A jegyzőkönyvet a hitelesítésre felkért két elnökségi tag írja alá. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az elnökség látja el. A határozatok nyilvántartásának (határozatok könyve) tartalmaznia kell az elnökség döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha az érintettek kérik, személyét). Az elnökség a tagság egészét érintő döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül elektronikus úton, az egyesület elektronikus levelezőrendszerén keresztül közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén kifüggeszti. Az elnökség egyebekben a saját maga által kialakított működési rend alapján végzi munkáját.

          (4) Az elnökség ülései a tagok részére nyilvánosak. Az elnökség üléseire az ellenőrző bizottság elnökét meg kell hívni, aki tanácskozási joggal vesz részt.

          (5) Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több mint a fele jelen van. Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Minden tagnak egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökség tagjainak több mint fele jelen van.

          (6) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott juttatás.

        60. § Az elnökség hatásköre
        61. (1) Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály vagy jogszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

          (2) Az elnökség feladatai:

        62. a) Ellátja az egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat; gondoskodik az egyesület ügyeinek viteléről, tevékenységének szervezéséről, a működés adminisztratív feladatairól.
        63. b) A jogszabályok és belső szabályzatok, valamint a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok végrehajtása.
        64. e) Az egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves költségvetés megvitatása, valamint gondoskodás az éves költségvetés végrehajtásáról.
        65. d) A közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység.
        66. e) Az egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a közgyűlés számára.
        67. f) A két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a közgyűlés által jóváhagyatja.
        68. g) Befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén.
        69. h) A tagsági viszonyt megszüntető határozatot hoz.
        70. i) A közgyűlés által adott felhatalmazás alapján szerződéseket köt és meghatalmazásokat ad az egyesület nevében.
        71. j) Gyakorolja az utalványozási jogot akképpen, hogy az elnök valamelyik másik elnökségi taggal együttesen ír alá, ellenőrzi továbbá az általa alkalmazott könyvelő tevékenységét.
        72. k) Szervezi és irányítja az együttműködést az egyesület és más szervek között.
        73. l) Adminisztrációt vezet az egyesület tevékenységéről és azt a betekintésre jogosultak rendelkezésére bocsátja.
        74. m) Dönt a tagfelvételi kérelmek tárgyában.
        75. n) Dönt az egyesület tagja, vagy a társaság szervei által a közgyűlési napirend kiegészítésére előterjesztett írásbeli, és a kiegészítés indokolását is tartalmazó kérelemről, azt elfogadja vagy elutasítja. Elutasítás esetén a közgyűlésnek a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatala előtt a napirend kiegészítését döntésre előterjeszti.
        76. o) Törli azt a tagot a nyilvántartásból, aki meghalt, aki kilépett, akit kizártak, továbbá akinek felmondták a tagsági viszonyát.
        77. p) Az egyesület tagjának tagsági jogviszonya felmondását kezdeményezi a közgyűlésnél.
        78. § Az elnök hatásköre
        79. (1) Az elnök felelős az egyesület törvényes és szabályszerű működéséért továbbá az egyesületekre vonatkozó jogszabályok valamint a felügyeleti szervek utasításainak megtartásáért.

          (2) Az elnök feladatai:

        80. a) Összefogja és irányítja az elnökség tevékenységét, koordinálja a tagjaink munkáját, gondoskodik arról, hogy az elnökség tevékenysége összhangban legyen a közgyűlés határozataival.
        81. b) Előkészíti, összehívja, levezeti a közgyűlést és az elnökségi üléseket, biztosítja ezek működését.
        82. c) Gondoskodik a jogszabályok, a felügyeleti szervek, a közgyűlés, az elnökség határozatainak végrehajtásáról, a végrehajtás megszervezéséről és az ellenőrzéséről, a határozatok nyilvántartásának folyamatos kezeléséről.
        83. d) Önállóan képviseli az egyesületet.
        84. e) A közgyűlés, az elnökség adta felhatalmazások valamint a szabályzatok nyújtotta keretek között szerződéseket köt és meghatalmazásokat ad az egyesület nevében.
        85. f) Ellenőrzi a tagságtól illetve harmadik személytől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását.
        86. g) Tájékoztatja a közgyűlést az elnökség munkájáról.
        87. h) Megőrzi az egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentumokat.
        88. i) Gyakorolja az egyesület alkalmazásában lévő személyek felett a munkáltatói jogokat.
        89. j) Utalványozási jogot gyakorol.
        90. k) Intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy más választott tisztségviselő hatáskörébe.
        91. l) Az elnökség döntése alapján és képviseletében összehívja a közgyűlést.
        92. § Az alelnökök hatáskörei
        93. (1) Az alelnökök az egyesület tevékenységének szakmai irányítói, feladatuk a rájuk bízott, 13. § (2) pontjában megjelölt szakterületek céljainak megvalósítása.

          (2) Az alelnökök:

        94. a) Részt vesznek az egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a közgyűlési és elnökségi határozat végrehajtásában, illetve annak ellenőrzésében.
        95. b) Az egyesület működését érintő javaslatokat és észrevételeket tehetnek az elnökségnek.
        96. c) Felelősek az elnökségi határozatokért, kivéve, ha előzőleg ellenvéleményüket írásban rögzítetten kinyilvánították és azt fenntartották.
        97. d) Ellátják a közgyűlés vagy az elnökség által reájuk kiosztott feladatokat.
        98. e) Önállóan képviselik az egyesületet a feladatkörükbe tartozó 13. § (2) pontban megjelölt területen.
        99. f) Helyettesítik az egyesület elnökét annak akadályoztatása esetén funkcióinak gyakorlásában, valamint a közgyűlésen és az elnökség ülésén.
        100. § A tiszteletbeli elnök
        101. (1) A tiszteletbeli elnök feladata tanácsaival segíteni az egyesület elnökségének munkáját.

          (2) A tiszteletbeli elnök az elnökségi üléseken állandó meghívottként vesz részt.

        102. § Az ellenőrző bizottság
        103. (1) Az egyesület felügyelő szerve az ellenőrző bizottság, amely három természetes személyből áll. Az ellenőrző bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja meg.

          (2) Az ellenőrző bizottság tagjainak megbízatása két évre szól, amely mandátum közgyűlési döntés alapján legfeljebb két évvel meghosszabbítható. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét és éves ellenőrzési tervét maga állapítja meg.

          (3)Az ellenőrző bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg.

          (4) Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

        104. a) az elnökség tagja vagy elnöke;
        105. b) az a) pontban meghatározott személyek hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) 2. pont];
        106. (5) Az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztására a 13. § (5)-(6) bekezdésében rögzítettek megfelelően irányadóak.

          (6) Az ellenőrző bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az ellenőrző bizottsági tag visszahívására irányuló eljárás az egyesület tagjai legalább egyharmadának a közgyűléshez benyújtott, részletes indokolással ellátott indítványa alapján kezdeményezhető. A visszahívás indokolt esetének minősül, ha az ellenőrző bizottsági tag az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, az ellenőrző bizottság munkáját – és ezáltal az egyesület céljainak megvalósítását – az alapszabályban és az egyesület határozataiban az ellenőrző bizottság illetve az ellenőrző bizottsági tag számára meghatározott kötelezettségek sorozatos megszegésével vagy figyelmen kívül hagyásával jelentősen veszélyezteti, vagy az alapszabályban illetőleg az egyesület határozataiban foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít. Az ellenőrző bizottsági tag visszahívására irányuló indítvány alapján az egyesület köteles 30 napon belül rendkívüli közgyűlést tartani, és az indítvány tárgyában – az ellenőrző bizottsági tag meghallgatásának biztosítását követően – érdemi döntést hozni.

          (7) Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, működésére az elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. Az ellenőrző bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottság a bizottság elnöke által sürgősnek ítélt esetben elektronikus úton is hozhat döntést. Az ellenőrző bizottság üléseit az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább öt nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét és a napirendi pontokat. ellenőrző bizottság összehívása írásban, igazolható módon történhet meg, amelyre az elektronikus levél útján történő összehívás is alkalmas.

          (8) Az ellenőrző bizottság ülései a tagok részére nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az ellenőrző bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az ellenőrző bizottság ülésén résztvevő tagok aláírják.

        107. § Az ellenőrző bizottság jogállása
        108. (1) Az ellenőrző bizottság jogosult az egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az elnökségtől és annak tagjaitól, illetve munkavállalóitól, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

          (2) Az ellenőrző bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

          (3) Az ellenőrző bizottság tagjai (amennyiben nem tagjai az egyesületnek) a közgyűlés ülésén részt vehetnek. Az ellenőrző bizottság elnöke az elnökség ülésein jogosult részt venni. Jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

          (4) Az ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

          (5) Az ellenőrző bizottság tagjai az ellenőrző bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az ellenőrző bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

          (6) Az ellenőrző bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

          (7) Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ellenőrző bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

        109. § Az ellenőrző bizottság feladatai
        110. Az ellenőrző bizottság feladata az egyesület jogszabály, alapszabály és egyéb belső szabályzatai szerinti működésének ellenőrzése, valamint a vagyonkezelésének az ellenőrzése. Ennek során:

              1. a) Ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását, a költségvetés végrehajtását, a pénz és vagyonkezelést, véleményt nyilvánít a közgyűlés és az elnökség éves beszámolójáról.
              2. b) A vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
              3. c) Köteles az intézkedésre jogosult szervet (közgyűlés, elnökség) tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé; vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
              4. d) Indítványára az intézkedésre jogosult szervet (közgyűlés, elnökség) – annak kézhezvételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a szerv összehívására az ellenőrző bizottság elnöke is jogosult.
              5. e) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
              6. FEJEZET
              7. AZ EGYESÜLET ALKALMAZOTTAI

              8. § Munkáltatói jogok
              9. (1) Az egyesület a feladatok ellátására alkalmazottakat foglalkoztathat. A munkáltatói jogokat az egyesület elnöke gyakorolja

                (2) Az alkalmazottak munkafeltételeit a munkáltató határozza meg az érvényes jogszabályokkal összhangban.

              10. FEJEZET
              11. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS PÉNZFORRÁSAI

              12. § Az egyesület vagyona
              13. (1) Az egyesület vagyona (ingó és ingatlan) közös vagyon, amely csak a hatályos jogszabályok szerint használható fel a közgyűlés határozata alapján.

                (2) Az egyesület vagyonának megóvása és gyarapítása minden tag alapvető kötelessége és feladata.

                (3) A tag által felróhatóan okozott kárt köteles a tag megtéríteni az egyesület részére 30 napon belül.

                (4) A vagyon vesztését eredményező vagy a gazdálkodást károsan befolyásoló szándékos tagi magatartás összeférhetetlen a tagi viszonnyal, ezért az fegyelmi vétség, amely kizárással is szankcionálható.

              14. § Az egyesület pénzforrásai
              15. (1) Az egyesület tagjai tagdíjat kötelesek fizetni, amelynek összegét és a fizetésének a módját a közgyűlés állapítja meg.

                (2) Az egyesület működését segíthetik pályázatok, támogatások, egyéb tagi vagy külső hozzájárulások. Ezek igénybevételéről az elnökség dönt.

                (3) A gazdálkodást segíthetik egyéb bevételek. Ezek elsősorban az alapfeladatokhoz kapcsolódó tevékenységek árbevételeiből keletkezhetnek (pl. kiadványok értékesítése, a felajánlott tárgyak, szolgáltatások árverése stb.)

                (4) Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

              16. § A pénzgazdálkodás szabályai
              17. (1) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az közgyűlés fogad el. Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.

                (2) A pénzgazdálkodásra és a vagyonkezelésre a hatályos pénzügyi jogszabályok és előírások rendelkezései az irányadóak.

              18. FEJEZET
              19. VEGYES RENDELKEZÉSEK

              20. § Választhatóság szabálya
              21. Az egyesület tagjai egy időszakra az egyesületen belül csak egy tisztségre választhatóak.

              22. § Politikamentesség
              23. Az egyesület politikamentes, semmiféle párthoz nem kötődik, és semmiféle politikai szervezetet nem támogat.

              24. § Az egyesület megszűnése
              25. (1) Az egyesület megszűnik,

              26. a) amennyiben a közgyűlés minősített, kétharmados többséggel kimondja a feloszlást vagy más egyesülettel, társadalmi szervezettel való egyesülést;
              27. b) ha az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
              28. c) ha az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

          (2) Ezekben az esetben a bíróságnál kérelmezni kell az egyesület törlését a nyilvántartásból. Az egyesület megszűnik akkor is, ha a bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.

          (3) Az egyesület megszűnése esetén az egyesület vagyonának az egyesület céljához hasonló célú szervezet rendelkezésére bocsátásáról a közgyűlés rendelkezik.

          (4) Ha a megszűnés esetén fennmaradó vagyon hovafordításáról nem történik döntés, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, a vagyona sorsáról a bíróság a megszűnést kimondó határozatban dönt.

        111. § Egyéb rendelkezések
        112. (1) Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben

        113. a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény,
        114. b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyesületekre vonatkozó, valamint
        115. c) a civil szervezetek gazdálkodásáról, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

    (2) Ez az alapszabály az elfogadása napját követő napon lép hatályba. A jelen alapszabály hatályba lépésével egyidejűleg az egyesület korábbi alapszabálya hatályát veszti.

    Esztergom, 2016. március 19.

    ZÁRADÉK:

    Igazolom, hogy az egyesület új alapszabálya, annak egységes szövege megfelel az alapszabály hatályos tartalmának. A közgyűlés 2016. március 19-én tartott ülésén az egyesület alapszabályának teljesen új szövegéről döntött a korábbi alapszabály szövegének hatályon kívül helyezése mellett.