A
SAFARI CLUB INTERNATIONAL
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETE
ALAPSZABÁLYA


Az egyesület jelen alapszabályhoz mellékletként, külön íven csatolt tagjegyzék szerinti tagjai
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
éstámogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény); a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései figyelembe vételével aSafari Club Inernational Középmagyarországi
Egyesülete alapszabályának módosítását, és az alapszabály egységes, új szövegét
2017. március 25-i közgyűlésen meghozott döntésekkel eszközölt változásokkal, változásokat külön
eltérő jelöléssel szerepeltetveaz alábbiak szerint állapították meg:
PREAMBULUM
Az alapítók, elfogadva a Safari Club lnternational célkitűzéseit,hazai és nemzetközi tevékenységükkel
csatlakozva a vadászok nagy nemzetközi szervezetének küldetéséhez,egyesületet hoznak létre.
Az egyesület céljainak megvalósításában
a) a legmagasabb szakmai és erkölcsi mércét tűzi maga és tagsága elé;
b) készséggel együttműködik minden olyan hazai és nemzetközi szervezettel, amelyek hasonló nemes
célok érdekében jogszerűen tevékenykednek;
c) nem törekszik semmilyen kizárólagos szerepre, hegemóniára;
d) politikai pártoktól független, a társadalmi esélyegyenlőségi normákat tiszteletben tartja.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az egyesület neve és székhelye
(1) Az egyesület neve: Safari Club lnternational Közép-magyarországi Egyesülete, rövidítése: SCl-KME.
(2) Az egyesület angol neve: Safari Club lnternatinalCentralHungarianChapter.
(3) Az egyesület székhelye és levelezési címe: 1014 Budapest, Országház u. 5. I. em. 5.
(4) Az egyesület bélyegzője kör alakú, benne jobbra néző, lépő hím oroszlán, mögötte maszáj pajzs,
amely vízszintesen három részre osztott, felül piros, középen fehér, alul zöld színű, a pajzs mögött
két, egymást keresztező lándzsa áll. A felirat körben helyezkedik el, felül „Safari Club
International”, alul „CentralHungarianChapter”. A bélyegző lenyomata:
2. § Az egyesület jogállása
(1) Az egyesület a jelen alapszabályban meghatározott célok megvalósítására a magyar egyesülési jog
alapján létrehozott, az alapítók által meghatározott önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal
rendelkező szervezet, amely a jelen alapszabályban meghatározott tartós közös célra alakult.
(2) Az egyesület önálló jogi személy.
3. § Az egyesület céljai
(1) A vadászat rangjának és társadalmi elismertségének növelése.
(2) A cél megvalósítása érdekében az egyesület feladatai különösen:
a) Az általános vadászati kultúra terjesztése és a magyar vadászati hagyományok ápolása.
b) A természeti környezet értékeinek, ezen belül kiemelten a vadállománynak és a vad élőhelyének
védelme, fejlesztése.
c) A tagok vadászati érdekeinek szolgálata és érvényesítése.
d) Szakmai segítség biztosítása az egyesület tagjainak a külföldi vadászatokhoz (felkészülés,
tapasztalatok átadása, trófeabírálat, fajismeret stb.)
e) A tagok vadászattal kapcsolatos tevékenységének elismerése, jutalmazása.
4. § Az egyesület működése és tevékenységei
(1) Az egyesület működése a 3.§-ban megjelölt célokat szolgálja, a jogszabályokkal, az SCI elveivel és
gyakorlatával, és az általános erkölcsi normákkal összhangban álló, a közgyűlés által elfogadott
szabályok és eljárások alapján.
(2) Az egyesület tevékenységét a tagok és a választott testületek végzik a működési szabályoknak
megfelelően.
(3) Az egyesület a közös érdekek alapján együttműködik a céljainak megvalósítását elősegítő más,
jogszerűen működő szervezetekkel, társulásokkal, kivéve a kifejezetten politikai irányultságú
szervezeteket.
(4) Az egyesület tevékenységének fő elemei:
a) Az egyesület céljait szolgáló érdekérvényesítő munka.
b) Oktató és tanácsadó programok bonyolítása.
e) Aktív részvétel a hazai és nemzetközi vadászati közéletben, rendezvények szervezése.
d) Időszakos és eseti kiadványok közzététele.
e) Honlap létrehozása és folyamatos működtetése.
(5) Az egyesület a gazdálkodása során keletkező bevételeit a kizárólag a jelen alapszabályban
meghatározott célok megvalósítására fordítja.
II. FEJEZET
A TAGSÁGI VISZONY, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
5. § A tagság feltétele
(1) Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki
a) az alapszabály rendelkezéseit és az egyesület célkitűzéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja;
b) az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében
történő közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére, illetve a tagsági viszonyból eredő
kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság;
b) örökös tagság;
e) tiszteletbeli tagság.
6. § Tagok felvétele
(1) Az egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat
benyújtásával – kérelmezheti. Az egyesületbe belépni kívánó jelöltnek rendelkeznie kell továbbá az
egyesület két tagjának a jelölt felvételét támogató, ajánló nyilatkozatával. A nyilatkozathoz –
amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy
nevében ki járhat el képviselőként az egyesület tagságában.
(2) A belépési nyilatkozatot a tagnak az egyesületelnökségére kell benyújtani. A kérelmet az elnökség
a kérelem benyújtását követő ülésén fogadja el, ezt követően a belépő tagot nyilvántartásba veszi
és adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.
7. § Tagsági viszony megszűnése
(1) A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) az egyesület megszűnésével.
(2) A tagsági jogviszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága
időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
(3) A kilépési szándékot az elnökséghez címzetten írásban kell bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek
tekinthető az elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával.
(4) A tagsági viszony felmondására akkor kerülhet sor, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez
köti és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, ebben az esetben az egyesület a tagsági
jogviszonyt harminc napos határidővel, írásban felmondhatja. A felmondásról első fokon az
elnökség dönt, melyről tájékoztatja a közgyűlést. A határozat ellen 15 napon belül a közgyűléshez
lehet fellebbezni, a fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(5) Felmondható a tagsági viszonya annak a tagnak, aki az előírt tagdíjfizetési kötelezettségének
önhibájából három hónapja – ismételt írásbeli felszólítás ellenére – nem tett eleget.
(6) A kizárásról és felmondásról hozott határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni az érintett
tagnak, egyúttal a határozatban fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétől
számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a közgyűléshez címzett, de az elnökséghez benyújtott
fellebbezést terjeszthet elő. A közgyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napos
jogvesztő határidőn belül – ha a döntést törvénysértőnek tartja – keresetet nyújthat be a
bírósághoz.
(7) A közgyűlés titkos, minősített (kétharmados) szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja
az egyesületnek azt a tagját, aki jogszabály, az egyesületalapszabálya vagy közgyűlés határozata
rendelkezései ellen súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, az egyesület céljainak
megvalósítását jelentősen veszélyezteti vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít, az erre történő
írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 30 napos határidő eredménytelen eltelte után. A tag
kizárására irányuló eljárás az egyesület tagjai legalább 10%-ának az elnökséghez benyújtott, részletes,
indokolással ellátott indítványa alapján kezdeményezhető. A kizárásra irányuló indítvány alapján az
egyesület köteles 30 napon belül rendkívüli közgyűlést tartani, amelyen a kizárásra okot adó
körülmények érdemi vizsgálata szabályszerűen megtörténik. A kizárás tárgyában döntést hozó
közgyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről a kizárást kezdeményező személyeket és a kizárással
érintett tagot külön írásbeli meghívóval kell meghívni, a kizárással érintett tagot ezen felül a kizárási
ok pontos megjelölésével és azzal a felhívással is, hogy a közgyűlési döntéshozatal előtt a
közgyűléshez címzetten érdemi védekezését írásban vagy a közgyűlésen szóban előadhatja,
bizonyítékait a közgyűlés elé terjesztheti, ennek elmulasztása esetén a kizárás kérdésében a
közgyűlés a rendelkezésekre álló adatok alapján dönt. A tag a kizárást kimondó határozattal szemben
a tudomására jutástól számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, a határozat megtámadása
azonban a kizárás végrehajtását nem gátolja.
8. § Az egyesületi tag jogai
(1) Az egyesület tagja
a) jogosult a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok és határozatok megtartásával részt venni az
egyesület életében és az egyesületközgyűlésének munkájában;
b) jogosult tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolni a közgyűlésen;
e) kizáró ok hiányában bármely társasági tisztségre választhat és megválasztható;
d) részt vehetazegyesület ülésein,rendezvényein és az egyesület feladatainak meghatározásában;
e) igénybe veheti az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat és kedvezményeket;
f) jogosult a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kapni;
g) az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén – az
egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – betekinthet, azokról saját költségre
másolatot készíthet;
h) jogosult az egyesület eszközeit a vonatkozó szabályoknak megfelelően használni;
i) az egyesület logóját használhatja.
(2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az
alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján,
személyesen gyakorolhatják.
(3) A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
9. § Az egyesületi tag kötelezettségei
Az egyesület tagja köteles:
a) Az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az egyesület szerveinek
határozatait betartani, az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni.
b) Teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és tőle
elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, részt venni az egyesület
működésében.
e) A közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat – amelynek mértéke jogi személy tag
esetén a természetes személy tag által fizetendő mindenkori tagdíj másfélszerese– késedelemnélkül
befizetni. A mindenkori tagdíj tartalmazza a SCI nemzetközi tagsági díját is. A tagdíjat évente
legkésőbb március 31-ig egy összegben kell megfizetni. Új tag belépése esetén, amennyiben a
belépés időpontja a tárgyév második felére esik, akkor a belépő az éves tagdíj 50%-ának
megfizetésére kötelezendő.
d) Az egyesületi közös vagyont megóvni, részt venni annak gyarapításában.
e) Az egyesület jó hírnevét megőrizni, viselkedésével azt öregbíteni.
f) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület
tevékenységét.
9/A. § Örökös tagság
(1) Az örökös tagság megváltásának díja egyszeri 500.000.-Ft befizetése. Az örökös tag mentesül a
további éves tagdíjfizetésének kötelezettsége alól.Az örökös tagság díja nem tartalmazza a
nemzetközi tagdíjat.
(2) Az örökös tagság adományozható is olyan SCI tagoknak, akik:
a) életpályájukkal közelismerést élveznek, és ezzel az egyesület jó hírét öregbítik;
b) tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak az egyesület céljainak megvalósításához.
(3) Az örökös tagság adományozásáról a közgyűlés dönt.
9/B. § Tiszteletbeli tagság
(1) Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az elnökség felkérése alapján – az a személy, aki az
egyesület érdekében legalább 5 éve végzett kimagasló tevékenységével elismerésre méltó
érdemeket szerzett, és ezáltal az egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
(2) A tiszteletbeli tagok az egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem
választható, szavazati joga nincs, egyebekben jogai megegyeznek a rendes tagokéval. A tiszteletbeli
tag mentesül az egyesületi rendes tag kötelezettségei, így a tagdíj fizetésének kötelezettsége alól.
(3) Tiszteletbeli tag felvételéről a közgyűlés dönt.
Ill. FEJEZET
AZ EGYESÜLET VEZETŐ SZERVEI
10. § A közgyűlés
(1) Az egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés
ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult
által meghívottak és az alapszabályban vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal
rendelkező személyek vehetnek részt.
(2) Az egyesület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart közgyűlést (rendes
közgyűlés)
(3) Ezen kívül össze kell hívni a közgyűlést:
a) az elnökség határozata alapján;
b) az ellenőrző bizottság kezdeményezésére;
c) a tagok legalább egyharmadának kérelmére, amelyben megjelölik az összehívás okát és célját;
d) ha a Bíróság elrendeli (rendkívüli közgyűlés).
(4)közgyűlést az egyesület elnöksége írásbeli meghívóval, a hely és időpont megjelölésével, valamint
a napirend megjelölésével akként hívja össze, hogy a tag a meghívót a közgyűlés kitűzött időpontja
előtt legalább 8 nappal kézhez kapja.
(5) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított három napon belül a tagok és az egyesület
szervei az elnökségtől írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A
napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni, ha a napirend kiegészítése iránti
kérelemről az elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló
határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
(6) Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen
valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
(7) A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat,
kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés
megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(8) A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon, tisztségviselőkön kívül csak a közgyűlés
összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján
tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
(9) Kötelező a közgyűlés összehívása a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fentiek alapján kötelezően összehívandó közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó
körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről
dönteni.
(10) A közgyűlést az elnök, akadályoztatás esetén az elnökség egyik tagja vezeti le, vagy az a személy,
akit a közgyűlés erre a tisztre többségi szavazással megbíz.
(11) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető
aláír, valamint két egyesületi tag hitelesít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az előterjesztéseket,
javaslatokat, a felszólalások lényegét, a szavazásra feltett kérdéseket, a szavazás módját és
eredményét (a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve az érintett kérelmére személyét),
valamint a közgyűlési döntések tartalmát (szó szerinti megfogalmazását), időpontját és hatályát.
(12) A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva
kell az egyesület iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az elnökség látja el. A határozatok
nyilvántartásának (határozatok könyve) tartalmaznia kell a közgyűlés döntésének tartalmát,
időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha az érintett kérte,a
személyét is). A közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható
módon – közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén kifüggeszti.
(13) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a szavazásra jogosult tagok 50%-a + 1 fő
jelen van. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a
határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(14) Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg a
határozatképességhez szükséges számban, új meghívó kiküldésével, a tizenöt napon belüli
időpontra ismételten összehívott közgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában
a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha az eredeti meghívó az újbóli összehívás
lehetőségét, annak konkrét időpontját tartalmazza.A megismételt közgyűlésről szóló értesítésnek,
meghívónak külön, kiemelten tartalmaznia kell, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek
számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlésen a napirend kiegészítésére
vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, csak az eredetileg közölt napirendi pontokat lehet
megtárgyalni. A megismételt közgyűlésen a határozat meghozatalához azonban – ha a tagok fele
ebben az esetben sem jelent meg – a jelenlévő tagok kétharmad részének egyetértő szavazata
szükséges. Határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen tisztségviselő választást nem
lehet tartani akkor sem, ha az eredeti napirenden ez szerepelt.
(15) A közgyűlés határozatait eltérő rendelkezés hiányában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel
hozza.Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen.A közgyűlés törvénysértő határozatát
bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. A
határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a
végrehajtást felfüggesztheti.
(16) Az alapszabály módosításához, egyesületi tag kizárásához, tisztségviselők (elnök, elnökség
tagjai, ellenőrző bizottság tagjai) megválasztásához és visszahívásához, továbbá az egyesület
jogutód nélküli megszűnésének, illetve más egyesülettel történő egyesülésének kimondásához,
valamint a jelen alapszabályban ekként meghatározott egyéb döntések meghozatalához a
jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(17) Az egyesület céljainak módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési
döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata
szükséges.
(18) Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának
kezdeményezésére. A közgyűlés a tisztségviselőket (elnök, elnökség tagjai, ellenőrző bizottság tagjai)
minden esetben titkos szavazással választja meg.
(19) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli
hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) 1. pont] vagy élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a
határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül,
illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél
szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás,
illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott juttatás.
(20) A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van, szavazni csak személyesen lehet.
11. § A közgyűlés hatásköre
(1) A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) Az elnökség tagjainak és az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak, valamint az egyesületet a
különböző fórumokon képviselő küldötteknek a megválasztása, visszahívása, lemondásának
elfogadása, továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségekre történő újraválasztás kiírása.
b) A jelölő bizottság megválasztása.
c) Az egyesület terveinek jóváhagyása, ezen belül az éves költségvetések megállapítása és döntés a
költségvetési beszámoló elfogadásáról.
d) Az elnökség és az ellenőrző bizottság éves beszámolójának elfogadása.
e) Az alapszabály és az egyesület más szabályzatainak az elfogadása és módosítása.
f) Az egyesület rendes gazdálkodási körébe nem tartozó, egyébként 2 millió Ft értékhatárt meghaladó
ügyekben valamint a közös vagyont érintő kérdésekben a döntés. A 2 millió Ft értékhatárt meg nem
haladó ügyekben az elnökség dönt.
g) Az elnökség javaslata szerint meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíj mértékét
(természetes személyekre és szervezetekre egyaránt) és megállapítja a kedvezményeket.
h) Az egyesület megszűnésének, egyesülésének, vagy szétválásának elhatározása, nevének
megváltoztatása.
i) Határoz az elnökség által előterjesztett fontos, az egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az
egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, amelyet az elnökség köteles képviselni; az elnökség
előterjesztése alapján megállapítja az egyesület két közgyűlés közötti időszakra terjedő
tevékenységét valamint meghatározza az egyesületi gazdálkodási tevékenység fő irányait.
j) Elbírálja az elnökségtagsági jogviszony felmondását kimondó határozata ellen benyújtott
fellebbezést.
k) Tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat.
l) Dönt a napirend kiegészítése iránti kérelemről, amennyiben az elnökségabban nem döntött, vagy
azt elutasította, és a kérelmező kérelmét fenntartja.
m) A vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az
egyesülettel munkaviszonyban áll.
n) Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető
tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
o) A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok
vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
p) A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
q) Végelszámoló kijelölése
r)Tiszteletbeli tag felvételéről való döntés
s)Örökös tagság odaítéléséről való döntés
sz) Dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe
utal.
12. § Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervei
(1) A közgyűlésen megválasztott elnökség a társaság ügyvezető, ügyintéző szerve, tagjai (összesen
nyolc fő) a társaság vezető tisztségviselői.
(2) Az egyesület vezető tisztségviselői továbbá az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai.
(3) Megszűnik a választott tisztségviselő megbízatása
a) lemondással;
b)visszahívással;
c)a tisztségviselő halálával;
d)az egyesület jogutód nélküli megszűnésével;
e)a tisztségviselővel szembeni kizáró ok vagy összeférhetetlenség bekövetkeztével.
(3) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(4) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
következmények alól nem mentesült.
(6) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely
foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt
tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(7) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az,
akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
13. § Az elnökség
(1) A nyolctagú elnökség két közgyűlés között általános hatáskörű döntést hozó, végrehajtóügyintéző
szervként működik. Hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amely nem tartozik a
közgyűlés hatáskörébe.Az elnökség tagjai: az elnök és a hét alelnök.
(2) Az alelnökök az alábbi egyesületi tevékenységeket irányítják és koordinálják, kizárólagos és
egyszemélyi felelősség mellett:
1.) Külkapcsolatokért felelős alelnök;
2.) Kormányzati kapcsolatokért és lobby tevékenységért felelős alelnök;
3.) Klubéletért felelős alelnök;
4.) Ifjúságért, oktatásért és vadvédelmi programokért felelős alelnök;
5.) Média kapcsolatokért felelős alelnök;
6.) Pénzügyekért felelős alelnök;
7.) A vadászati és trófeakultúra terjesztéséért felelős alelnök;
(3) Az elnökség tagjai a jelen pont szerinti hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedhetnek, és
utasításokat adhatnak. Az elnökségtagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.
(4) A közgyűlés az elnökség tagjait és az elnököt 2 év határozott időtartamra választja meg. Az
elnökség tagjainak megválasztása titkos szavazással történik. Az elnökség tagjai és az elnök a soros
tisztújításkor korlátozás nélkül újraválaszthatóak.
(5) Az elnök és az elnökség tagjainak megválasztásánál az ún. „kislistás” szavazási gyakorlatot kell
folytatni. Ennek értelmében minden jelöltet, aki vállalja a jelölést, fel kell írni a szavazólistára. Az a
jelölt választatik meg a betöltendő tisztségre, aki a jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapja,
feltéve, hogy az adott közgyűlésen leadható szavazatok legalább kétharmadátmegkapja.
(6) Amennyiben az első szavazásnál nem minden betöltendő helyre kapja meg a legtöbb szavazatot
kapott jelölt a leadható szavazatok kétharmadát(eredménytelen forduló), úgy a be nem töltött
helyre új szavazást kell tartani (második forduló). Amennyiben a második forduló is eredménytelen,
úgy harminc napon túli időpontra új közgyűlést kell összehívni, ismételt választási eljárás
lebonyolítása érdekében.
(7) Az elnökség tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az elnökségi tag visszahívására irányuló
eljárás az egyesület tagjai legalább egyharmadának a közgyűléshez benyújtott, részletes indokolással
ellátott indítványa alapján kezdeményezhető. A visszahívás indokolt esetének minősül, ha az
elnökségi tag az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, az elnökség munkáját – és ezáltal az
egyesület céljainak megvalósítását – aalapszabályban és az egyesület határozataiban az elnökség,
illetve az elnökségi tag számára meghatározott kötelezettségek sorozatos megszegésével vagy
figyelmen kívül hagyásával jelentősen veszélyezteti vagy az alapszabályban illetőleg az egyesület
határozataiban foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít. Az elnökségi tag visszahívására irányuló
indítvány alapján az egyesület köteles 30 napon belül rendkívüli közgyűlést tartani, és az indítvány
tárgyában – az elnökségi tag meghallgatásának biztosítását követően – érdemi döntést hozni.
A tagsági viszony megszűnése esetén a választott tisztség is automatikusan megszűnik.
14. § Az elnökség ülései
(1)Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább 3 havonta tartja. Az elnökség üléseit az elnök
vezeti.
(2) Az elnökségi ülést az elnök, akadályoztatása esetén két alelnök hívja össze írásban, a napirend
egyidejű kézbesítésével, a 10. § (4) pontjában írtak figyelembevételével. Az elnökség köteles
megtárgyalni minden olyan kérdést, amelyet bármely elnökségi tag napirendre venni kér.
(3) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amely a tanácskozások napirendjét, lényegét
összefoglalva, a határozatokat szó szerint tartalmazza, valamint a szavazás eredményére (döntést
támogatók és ellenzők számaránya, az érintett kérése esetén személye) vonatkozó adatokat
tartalmazza. A jegyzőkönyv vezetőjét az elnökség saját tagjai közül választja meg. A jegyzőkönyvet a
hitelesítésre felkért két elnökségi tag írja alá. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását
szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni, folyamatos
kezelését az elnökség látja el. A határozatok nyilvántartásának (határozatok könyve) tartalmaznia kell
az elnökség döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők
számarányát (ha az érintettek kérik, személyét). Az elnökséga tagság egészét érintő döntéseit a
döntés időpontját követő két héten belül elektronikus úton, az egyesület elektronikus
levelezőrendszerénkeresztül közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén kifüggeszti. Az
elnökség egyebekben a saját maga által kialakított működési rend alapján végzi munkáját.
(4) Az elnökség ülései a tagok részére nyilvánosak. Az elnökség üléseire az ellenőrző bizottság
elnökét meg kell hívni, aki tanácskozási joggal vesz részt.
(5) Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több mint a fele
jelen van. Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat
az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Minden tagnak egy szavazata van,
szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen.Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15
napon belül – az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten
összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökség tagjainak több mint fele
jelen van.
(6) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a
határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül,
illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesületcél
szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás,
illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott juttatás.
15. § Az elnökség hatásköre
(1) Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály vagy jogszabály nem utal a
közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
(2) Az elnökség feladatai:
a) Ellátja az egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat; gondoskodik az egyesület
ügyeinek viteléről, tevékenységének szervezéséről, a működés adminisztratív feladatairól.
b) A jogszabályok és belső szabályzatok, valamint a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok
végrehajtása.
e) Az egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves
költségvetés megvitatása, valamint gondoskodás az éves költségvetés végrehajtásáról.
d) Aközgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő
szervező tevékenység.
e) Az egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a közgyűlés
számára.
f) A két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol, és
intézkedéseit a közgyűlés által jóváhagyatja.
g) Befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén.
h) A tagsági viszonyt megszüntető határozatot hoz.
i) Aközgyűlés által adott felhatalmazás alapján szerződéseket köt és meghatalmazásokat ad az
egyesület nevében.
j) Gyakorolja az utalványozási jogot akképpen, hogy az elnök valamelyik másik elnökségi taggal
együttesen ír alá, ellenőrzi továbbá az általa alkalmazott könyvelő tevékenységét.
k) Szervezi és irányítja az együttműködést az egyesület és más szervek között.
l) Adminisztrációt vezet az egyesület tevékenységéről és azt a betekintésre jogosultak rendelkezésére
bocsátja.
m) Dönt a tagfelvételi kérelmek tárgyában.
n) Dönt az egyesület tagja, vagy a társaság szervei által a közgyűlési napirend kiegészítésére
előterjesztett írásbeli, és a kiegészítés indokolását is tartalmazó kérelemről, azt elfogadja vagy
elutasítja. Elutasítás esetén a közgyűlésnek a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatala
előtt a napirend kiegészítését döntésre előterjeszti.
o) Törli azt a tagot a nyilvántartásból, aki meghalt, aki kilépett, akit kizártak, továbbá akinek
felmondták a tagsági viszonyát.
p) Az egyesület tagjának tagsági jogviszonya felmondását kezdeményezi a közgyűlésnél.
16. § Az elnök hatásköre
(1) Az elnök felelős az egyesület törvényes és szabályszerű működéséért továbbá az egyesületekre
vonatkozó jogszabályok valamint a felügyeleti szervek utasításainak megtartásáért.
(2) Az elnök feladatai:
a) Összefogja és irányítja az elnökség tevékenységét, koordinálja a tagjaink munkáját, gondoskodik
arról, hogy az elnökség tevékenysége összhangban legyen a közgyűlés határozataival.
b) Előkészíti, összehívja, levezeti aközgyűlést és az elnökségi üléseket, biztosítja ezek működését.
c) Gondoskodik a jogszabályok, a felügyeleti szervek, a közgyűlés, az elnökség határozatainak
végrehajtásáról, a végrehajtás megszervezéséről és az ellenőrzéséről, a határozatok
nyilvántartásának folyamatos kezeléséről.
d) Önállóan képviseli az egyesületet.
e) A közgyűlés, az elnökség adta felhatalmazások valamint a szabályzatok nyújtotta keretek között
szerződéseket köt és meghatalmazásokat ad az egyesület nevében.
f) Ellenőrzi a tagságtól illetve harmadik személytől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve
felhasználását.
g) Tájékoztatja a közgyűlést az elnökség munkájáról.
h) Megőrzi az egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentumokat.
i) Gyakorolja az egyesület alkalmazásában lévő személyek felett a munkáltatói jogokat.
j) Utalványozási jogot gyakorol.
k) Intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy más választott
tisztségviselő hatáskörébe.
l) Az elnökség döntése alapján és képviseletében összehívja a közgyűlést.
17. § Az alelnökök hatáskörei
(1) Az alelnökök az egyesület tevékenységének szakmai irányítói, feladatuk a rájuk bízott, 13. § (2)
pontjában megjelölt szakterületek céljainak megvalósítása.
(2) Az alelnökök:
a) Részt vesznek az egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok
előkészítésében és meghozatalában, a közgyűlési és elnökségi határozatvégrehajtásában,illetve
annak ellenőrzésében.
b)Az egyesület működését érintő javaslatokat és észrevételeket tehetnek az elnökségnek.
c) Felelősek az elnökségi határozatokért, kivéve, ha előzőleg ellenvéleményüket írásban rögzítetten
kinyilvánították és azt fenntartották.
d) Ellátják a közgyűlés vagy az elnökség által reájuk kiosztott feladatokat.
e) Önállóan képviselik az egyesületet a feladatkörükbe tartozó 13. § (2) pontban megjelölt területen.
f) Helyettesítik az egyesület elnökét annak akadályoztatása esetén funkcióinak gyakorlásában,
valamint a közgyűlésen és az elnökség ülésén.
18. § A tiszteletbeli elnök
(1) A tiszteletbeli elnök feladata tanácsaival segíteni az egyesületelnökségének munkáját.
(2) A tiszteletbeli elnök az elnökségi üléseken állandó meghívottként vesz részt.
19. § Az ellenőrző bizottság
(1) Az egyesület felügyelő szerve az ellenőrző bizottság, amely három természetes személyből áll. Az
ellenőrző bizottság tagjait és elnökét a közgyűlésválasztja meg.
(2) Az ellenőrző bizottság tagjainak megbízatása két évre szól, amely mandátum közgyűlési döntés
alapján legfeljebb két évvel meghosszabbítható. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét és éves ellenőrzési
tervét maga állapítja meg.
(3)Az ellenőrző bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg.
(4) Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a)az elnökség tagja vagy elnöke;
b) az a) pontban meghatározott személyek hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) 2. pont];
(5) Az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztására a 13. § (5)-(6) bekezdésében rögzítettek
megfelelően irányadóak.
(6) Az ellenőrző bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az ellenőrző bizottsági tag
visszahívására irányuló eljárás az egyesület tagjai legalább egyharmadának a közgyűléshez
benyújtott, részletes indokolással ellátott indítványa alapján kezdeményezhető. A visszahívás
indokolt esetének minősül, ha az ellenőrző bizottsági tag az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan
vét, az ellenőrző bizottság munkáját – és ezáltal az egyesület céljainak megvalósítását – az
alapszabályban és az egyesület határozataiban az ellenőrző bizottság illetve az ellenőrző bizottsági
tag számára meghatározott kötelezettségek sorozatos megszegésével vagy figyelmen kívül
hagyásával jelentősen veszélyezteti, vagy az alapszabályban illetőleg az egyesület határozataiban
foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít. Az ellenőrző bizottsági tag visszahívására irányuló
indítvány alapján az egyesület köteles 30 napon belül rendkívüli közgyűlést tartani, és az indítvány
tárgyában – az ellenőrző bizottsági tag meghallgatásának biztosítását követően – érdemi döntést
hozni.
(7) Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, működésére
az elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. Az ellenőrző bizottság döntéseit nyílt
szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.A bizottság a bizottság elnöke által sürgősnek ítélt
esetben elektronikus úton is hozhat döntést. Az ellenőrző bizottság üléseit az elnök hívja össze az
ülést megelőzően legalább öt nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét és a napirendi
pontokat. ellenőrző bizottság összehívása írásban, igazolható módon történhet meg, amelyre az
elektronikus levél útján történő összehívás is alkalmas.
(8) Az ellenőrző bizottság ülései a tagok részére nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít,
határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő
tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az
érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi
döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az ellenőrző bizottság bármely
tagja jogosult jegyzőkönyvbefoglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A
jegyzőkönyvet az ellenőrző bizottság ülésén résztvevő tagok aláírják.
20. § Az ellenőrző bizottságjogállása
(1) Az ellenőrző bizottság jogosult az egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést,
tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az elnökségtől és annak tagjaitól, illetve munkavállalóitól,
az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) Az ellenőrző bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási
kötelezettséggel.
(3) Az ellenőrző bizottság tagjai (amennyiben nem tagjai az egyesületnek) a közgyűlés ülésén részt
vehetnek. Az ellenőrző bizottság elnöke az elnökség ülésein jogosult részt venni. Jogszabálysértés
vagy súlyos mulasztás esetén köteles a közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását
kezdeményezni.
(4) Az ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrző bizottság
tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy
akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
(5) Az ellenőrző bizottság tagjai az ellenőrző bizottság munkájában személyesen kötelesek részt
venni. Az ellenőrző bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük
során nem utasíthatóak.
(6) Az ellenőrző bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(7) Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ellenőrző bizottsági tag lemondó
nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
21. § Az ellenőrző bizottság feladatai
Az ellenőrző bizottság feladata az egyesület jogszabály, alapszabály és egyéb belső szabályzatai
szerinti működésének ellenőrzése, valamint a vagyonkezelésének az ellenőrzése. Ennek során:
a) Ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását, a költségvetés végrehajtását, a pénz és
vagyonkezelést, véleményt nyilvánít a közgyűlés és az elnökség éves beszámolójáról.
b) A vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy
felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat
megvizsgálhatja.
c) Köteles az intézkedésre jogosult szervet (közgyűlés, elnökség) tájékoztatni, és annak összehívását
kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés
vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek
megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv
döntését teszi szükségessé; vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
d) Indítványára az intézkedésre jogosult szervet (közgyűlés, elnökség) – annak kézhezvételétől
számított 30 napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a szerv
összehívására az ellenőrző bizottságelnöke is jogosult.
e) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket
nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
IV. FEJEZET
AZ EGYESÜLET ALKALMAZOTTAI
22. §Munkáltatói jogok
(1) Az egyesület a feladatok ellátására alkalmazottakat foglalkoztathat. A munkáltatói jogokat az
egyesület elnöke gyakorolja
(2) Az alkalmazottak munkafeltételeit a munkáltató határozza meg az érvényes jogszabályokkal
összhangban.
V. FEJEZET
AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS PÉNZFORRÁSAI
23. § Az egyesület vagyona
(1) Az egyesület vagyona (ingó és ingatlan) közös vagyon, amely csak a hatályos jogszabályok szerint
használható fel a közgyűlés határozata alapján.
(2) Az egyesület vagyonának megóvása és gyarapítása minden tag alapvető kötelessége és feladata.
(3) A tag által felróhatóan okozott kárt köteles a tag megtéríteni az egyesület részére 30 napon belül.
(4) A vagyon vesztését eredményező vagy a gazdálkodást károsan befolyásoló szándékos tagi
magatartás összeférhetetlen a tagi viszonnyal, ezért az fegyelmi vétség, amely kizárással is
szankcionálható.
24. § Azegyesület pénzforrásai
(1) Az egyesület tagjai tagdíjat kötelesek fizetni, amelynek összegét és a fizetésének a módját a
közgyűlés állapítja meg.
(2) Az egyesület működését segíthetik pályázatok, támogatások, egyéb tagi vagy külső
hozzájárulások. Ezek igénybevételéről az elnökség dönt.
(3)A gazdálkodást segíthetik egyéb bevételek. Ezek elsősorban az alapfeladatokhoz kapcsolódó
tevékenységek árbevételeiből keletkezhetnek (pl. kiadványok értékesítése, a felajánlott tárgyak,
szolgáltatások árverése stb.)
(4) Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület
tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
25.§ A pénzgazdálkodás szabályai
(1) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés fogad el. Az egyesület
gazdálkodásáról az elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.
(2) A pénzgazdálkodásra és a vagyonkezelésre a hatályos pénzügyi jogszabályok és előírások
rendelkezései az irányadóak.
VI. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
26. § Választhatóság szabálya
Az egyesület tagjai egy időszakra az egyesületen belül csak egy tisztségre választhatóak.
27. § Politikamentesség
Az egyesület politikamentes, semmiféle párthoz nem kötődik, és semmiféle politikai szervezetet nem
támogat.
28. § Azegyesület megszűnése
(1) Az egyesület megszűnik,
a) amennyiben a közgyűlés kétharmados többséggel kimondja az egyesület jogutód nélküli
megszűnését vagy más egyesülettel, társadalmi szervezettel való egyesülést;
b) ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné
vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
c) ha az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
(2) Ezekben az esetben a bíróságnál kérelmezni kell az egyesület törlését a nyilvántartásból. Az
egyesület megszűnik akkor is, ha a bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.
(3) Az egyesület megszűnése esetén az egyesület vagyonának az egyesület céljához hasonló célú
szervezet rendelkezésére bocsátásáról a közgyűlés rendelkezik.
(4) Ha a megszűnés esetén fennmaradó vagyon hovafordításáról nem történik döntés, továbbá ha
az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, a
vagyona sorsáról a bíróság a megszűnést kimondó határozatban dönt.
29.§Egyéb rendelkezések
(1) Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben
a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény,
b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyesületekre vonatkozó, valamint
c) a civil szervezetek gazdálkodásáról, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló
350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) Ez az alapszabály az elfogadása napját követő napon lép hatályba. A jelen alapszabály hatályba
lépésével egyidejűleg az egyesület korábbi alapszabálya hatályát veszti.
Gárdony, 2017.március 25.
dr. Takács István elnök
ZÁRADÉK:
Alulírott dr. Zilahy Krisztina ( Dr.Zilahy és Társa Ügyvédi Iroda, 1092 Budapest, Ráday utca 22. IV. em.
6.) ügyvéd igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az
alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Gárdony, 2017. március 25.
Dr. Zilahy és Társa Ügyvédi Iroda
dr.Zilahy Krisztina ügyvéd